Állati jó utazási szabályzat

Ma busszal jöttem haza és közvetlen a sofőr háta mögött találtam helyet. Közvetlen az ülés előtt egy üvegfal képezte a sofőr fülkéjét, erre a falra ki van írva a jegy nélkül utazók számára az irgumburgum felirat mellett az utazási szabályzat is. Utazásom során ezt a rendkívül felemelő dokumentumot olvasgattam és megakadt a szemem azon, hogy milyen állatok szállíthatók a buszon. Kutya pórázzal, szájkosárral már csak természetes, de különböző madárfajtákat is említettek: papagáj és galamb. Nem rossz. A legpikánsabb azonban a vadászsólyom volt. Egy darab vadászsólymot minden utas szállíthat. 

Itthon elgondolkoztam, milyen az, amikor valaki egy vadászsólymot szállít a buszon, biztos nagyon megnézik az emberek az intellektuális tekintetű állatkát. Talán öt évente egyszer előfordulhat egy darab vadászsólyom egy buszon. Galambok, papagájok valamivel talán gyakoribbak, kutyák pedig még gyakoribbak. Összességében elég kicsi a valószínűsége, hogy egyszerre több utas is szálljon fel vadászsólyommal, ugyanakkor más utasok galambokkal, papagájokkal és kutyákkal szálljanak fel. Kicsi a valószínűsége, de nem teljesen lehetetlen, tehát akár meg is történhet. Megtörténhet, hogy 3 vadászsólyom, 5 galamb, 4 papagáj és 2 kutya legyen egyszerre a buszon. Kicsi a valószínűsége, de az is megtörténhet, hogy véletlenül ezek az állatok a buszon elszabadulnak: a kutyák pórázai elszakadnak, a galambok és a papagájok véletlenül kiszabadítják magukat a kalitkából és valahogy a vadászsólymok is akcióba lépnek. Ha tegyük fel, teljesen tömve van a busz, vajon hogyan reagálhatnak az utasok, akik feje felett ezek az állatkák röpködnek, míg egyes utasok fejére le is szállnak megpihenni? Csak nevetnének az emberek? Vagy lennének, akik megijednének? Az állatok gazdái pedig csak kiabálnának, hogy pl. „Pityuka, gyere ide!” Eléggé furcsa lenne, ha egy vadászsólyom a sofőrhöz repülne és a fejére szállna. Én meglehetősen csodálkoznék, ha felszállás után a jegyemet a sofőrnek nyújtva a derék gépkocsivezetőt fején egy vadászsólyommal pillantanám meg. Talán megkérdezném tőle: „Sólyom Lászlóhoz van szerencsém?” 

Az utazási szabályzat sajnos nem ír olyan rendkívüli esetekről, amikor egy véletlenül elszabadult papagáj, galamb vagy vadász-sólyom közvetlen ér- vényesítés után ki- kapja a kezemből a buszjegyet. Ilyenkor leszállítanak? Vagy a madarat szállítják le? Ha netalán jönne az ellenőr, és addigra már a sólymos utas leszállt, nem biztos, hogy elfogadná az indoklásomat, miszerint egy vadászsólyom kikapta a kezemből a jegyet és nincs nálam több jegy. Esetleg ha tanú is volt rá, megerősíthetnék: „Igen, a vadászsólyom volt, láttuk!”

Az is előfordulhat, hogy hirtelen a galambok, papagájok, vadászsólymok és kutyák elszabadulnak a buszon és éppen nincs tele a busz. Elképzelhető, hogy a busz teljes hosszában a szárnyasok röpködnének, a kutyák pedig lelkes ugatással kergetnék őket. Esetleg egy kisebb kutyát a vadászsólyom fel is kaphatna és azzal röpködhetne kedvére a buszban, az utasok legnagyobb örömére. Én mindenesetre megijednék, amikor felettem repül el, nehogy a fejemre ejtse a kutyust. Még ha pulikutya lenne, parókának talán elmenne.

 Leszállás után az utasok megjegyezhetnék, ez nem az a hely, ahol a kutya se jár. Netalán Noé bárkájának a benyomását keltheti ez a busz. Esetleg életre szóló barátságok, szerelmek is szövődhetnek az utasok között ilyen incidensek alkalmával, amikor együtt nevetnek az állatok produkcióin, netalán egymást próbálják megvédeni a vadászsólymok és galambok támadásaitól. Cseles utasok maguk és mások elé tarthatják táskáikat, így abba csaphat bele a kétségbeesett jószág, megkímélve így az utastársak ingjét, nadrágját, kalapját, esetleg idegrendszerét.